Aki ismer személyesen, az nagy eséllyel tudja, hogy egyszerűen nincs szerencsém a telefonokkal. Két éve Magyarországon vettem egy Samsung telefont, és hónapokig jártam a szervizbe vele, mire elismerték, hogy tényleg hibás és kicserélték belülről az egészet. Ez pár hónap után szintén felmondta a szolgálatot, és ekkor végre legalább az egész telefont kicserélték, persze sajnos csak ugyanarra a modellre lehetett. Ez egy évig bírta, bár iszonyú lassú lett annak az évnek a végére, és kb. két órát bírt az aksija, amit hat óráig kellett tölteni. Már vártam, hogy mikor adja meg magát, de a folyamatot felgyorsította egy esés 2015. május 23-án. Kész, meghalt, új telefon kell!

Pár napig nézelődtem, érdeklődtem, abban biztos voltam, hogy Samsungot soha többet nem akarok és egy Sony készülék mellett döntöttem, majd elmentem szétnézni a mexikói boltokban, hogy hol lehet kapni. Egyetlen szolgáltató kínálta csak a készüléket, ami nem az én szolgáltatóm volt és sajnos sehol (mármint megbízható helyen) nem lehet kapni függetlenül. Márpedig nekem olyan kell, hogy ha hazamegyek Magyarországra a magyar SIM kártyámmal is tudjam használni, nem beszélve arról, hogy Mexikóban sem akartam szolgáltatót váltani.

Szóval a szolgáltatótól megkérdeztem, hogy tudják-e függetleníteni, amire igen volt a válasz, de sajnos nem egyszerű a dolog, mert Sony márkáról van szó, amit ők nem függetleníthetnek (minden más márkát igen pár órán belül), hanem el kell küldeni a gyártóhoz és az 9-12 munkanap várakozási idő. Itt elbizonytalanodtam és hazamentem átgondolni. Még egyszer szétnéztem a mostani készülékek között, de a végén csak nem találtam másikat, ami ennyire meggyőzött volna, ezért úgy döntöttem, hogy kivárom azt a 9-12 napot.

Szombati nap volt. Éppen fizettem volna a telefonért, mire nem működött a bankkártyám, vagyis azt mondták, hogy nincs rajta elég fedezet. Legalább háromszor annyi pénz volt a folyószámlámon, pont azon a héten tettem rá, nem értettem. Készpénzt se tudtam felvenni az automatából, nagyon ideges lettem. Füstbe ment a telefonvásárlás. Netbankon megnéztem az egyenlegem és kétszer annyi pénz volt zárolva a számlámon, mint amennyit azon a héten költöttem (és akkor fizettünk albérletet, rezsit, miegymást, szóval nem is kis összegről volt szó, emlékeztem volna egy olyan összegű vásárlásra). Persze hétvégén a bank nem sokat tudott segíteni, mivel még nem voltak lekönyvelve a tételek, csak zárolva egy összegként. Szerintük korábbi vásárlás lehetett később lekönyvelve, vagy árfolyamkülönbség, vagy adótartozás, vagy kezes lehettem valakinek hitelhez és most rajtam hajtják be. Hát, számomra egyik sem tűnt valószínűnek (rendes adófizető polgár vagyok, saját hitelem nincs, kezes soha nem voltam és annyira hülye sem vagyok, hogy egy ekkora összegű vásárlást csak úgy elfelejtsek), én attól féltem, hogy valahol lemásolták a kártyámat és visszaéltek vele. Már azon vaciláltam, hogy fogok Mexikóból új bankkártyát igényelni, hogy fog kijutni hozzám stb. Annyit tanácsoltak, hogy várjam meg, míg könyvelésre kerül. Erre kedden került sor, és láss csodát, az általam el nem költött összeg ott volt ismét a számlámon és semmi nyoma nem volt, hogy az elmúlt 4 napban hol tartották, miért nem tudtam hozzáférni. Persze semmi elnézés, vagy magyarázat. Gondolom, hogy könyvelési rendszerhiba lehetett. Azóta (kb. 2 hétre rá) ugyanennek a banknak a rendszere összeomlott pár napra, netbankba be se lehetett lépni, így erősen gondolkozom, hogy bankot is váltok, nem csak telefonmárkát.

Visszatérve a telefonra, még aznap (június 2.) visszamentem a telefonért és sikeresen megvettem, majd egyúttal ott is hagytam, hogy akkor intézzék a függetlenítését. Érdekes módon aznap már 12-15 nap várakozási időt mondtak, felírták a párom mobilszámát és a vezetékesünket is, hogy majd szólnak, ha kész. 12 nap elteltével már rájuk telefonáltam, hogy mi a helyzet, hiszen cseretelefont nem adtak, így telefon nélkül tengettem napjaimat (ami bevallom igenis lehetséges, sőt felszabadító tud lenni, habár, ha a közösségi médiával dolgozik az ember, azért megnehezíti a munkavégzést és én azzal foglalkozom). Az automata rendszeren (spanyolul!) elnavigáltam egy emberhez, aki átkapcsolt az illetékesekhez, és közölték, hogy persze még nem volt kész, 4-5 nap türelmet kértek. Ő is felírta a telefonszámokat és ígérte, hogy szól, ha kész.

Eltelt 5 nap (június 24-nél járunk) és ismét felhívtam őket (mivel ők nem hívtak), ahol az ügyfélszolgálatos érdekes módon már nem tudott átkapcsolni, se segíteni. Hívjam fel őket arról a SIM kártyáról, amit a telefonnal együtt kaptam és amit egyébként köteleztek, hogy töltsek is fel némi pénzzel, habár mondtam, hogy nem fogom használni. Mondtam a drága hölgynek, hogy mivel már 3 hete náluk van a készülékem, nincs mibe tenni a SIM kártyát, erre ismét javasolta, hogy hívjam arról. Na, itt már felszaladt a pumpa. Ekkor a férjem ismét felhívta őket, és érdekes módon neki meg tudták mondani, hogy amúgy már június 20-án megérkezett a telefonom az üzletbe, mehetek érte. Mi van?? Kétszer adtam meg két telefonszámot is, egyiken se értesítettek, hogy 4 napja kész a teló.

Szóval még aznap bementünk érte. Kezdtem megnyugodni, hogy vége ennek a huzavonának, erre közlik velem a boltban, hogy mégse jött meg a készülék, és hogy 15-20 nap a várakozási idő. Nagyon mély levegőt kellett vennem… De ekkor már a férjem is mérges volt, kiálltunk az igazunkért, hívták a menedzsert és láss csodát, jobban utánanéztek és kiderült, hogy igenis megérkezett az a telefon. Juhé! Látom a fényt az alagút végén, és akkor jött, hogy DE… a Sony hibát vétett, mert egy új telefont küldtek vissza függetlenítés nélkül, azt hitték, hogy hibás a készülék és cserélni kell, a függetlenítési kérelmet pedig nem olvasták el (??). Te jó ég, itt én már feladtam és csak röhögni tudtam!

A menedzser elmondta, hogy akkor ők ezt most visszaküldenék függetlenítésre, 12-15 nap… Pff, hát kösz, akkor legalább cseretelefont adjanak, de azt sem tudtak. Erre végső (!!) megoldásként azt mondta, hogy mi is elvihetjük a telefont a Sonyhoz, és akkor csak 2 órát kell várni a függetlenítésre, ami persze ingyenes. Mi??????? Ezt senki nem mondta az egy hónap alatt, és már hetek óta víg telefontulajdonos lennék, és az Instagramon se kellett volna egy hónapos szünetet tartanom...

Szóval a végén elhoztuk a telefont. Másnap elvittük a Sonyhoz, ahol valóban 2 óra alatt függetlenítették, és végre megint van telefonom! Csak ennyi a történet…